Üdvözöljük Vágfarkasd honlapján!
 
 

Ártézi kút
 Ártézi kút 


 
SMS Info
Adja meg a telefonszámát
Küldés Mégsem
Az Ön telefonszámát regisztráltuk. Az SMS infot a 0918 485 778 számról fogja kapni.

 
Egyházak
 
A vágfarkasdi református egyház története
A helyi református egyházközség 1577-ben alakult. A Felső Dunamelléki Egyházkerület az 1641 és 1663 közötti években több ízben tartott zsinatot Farkasdon:
  1. 1641. május 28-án tartották meg az egyházkerület első farkasdi zsinatát
  2. II. Az 1647. május 20-án megtartott zsinat határozata szerint „az 1621. esztendőben Csehországból menekült cseh testvéreket, kik hit tekintetében a helvét confessio articulusait követik mindenben, a magyar református vallás kötelékébe felvették“.
  3. III. Az 1652. szeptember 12-én megtartott zsinaton választották püspökké Nyikos János érsekújvári lelkészt, aki 1655-ig töltötte be e tisztséget.
  4. 1654. május 13-14
  5. 1655. június 16-17
  6. 1655. október 13
  7. Az 1656. május 17-18-án megtartott zsinaton választották püspökké Szenci Száki Jánost, aki 1674-ig töltötte be tisztségét
  8. 1658. május 29-30
  9. 1659. június 8-9
  10. 1663. május 2-4

     Szelepcsényi György 1663-ban lefoglalta a református templomot, paplakot és az iskolát, a lelkészt pedig elűzte. Az 1705-ös Szécsényi Országgyűlés kimondta a protestánsok vallásszabadságát, s a visszarendelt templomok átadására kijelölt biztosok 1706-ban érkeztek meg Farkasdra, ahol az elkobzott templomot a reformátusoknak ítélték. A Rákóczi szabadságharc leverése után azonban ismét napirendre kerültek a templomelkobzások. 1718-ban gróf Kaunitz Maximilián miután a templomból kitiltotta a prédikátort, abba csak az „oskolamester bocsáttatott be könyörgést tenni“, azonban 1721-ben őt is kitiltotta a templomból és a templomot bezáratta, melyet aztán az 1724-es árvíz semmisített meg.
     A reformátusok vallásgyakorlatát visszaállító, II. József Türelmi Rendeletének kihirdetését követően és a Helytartó Tanács jóváhagyása után a farkasdiak 1783-ban lelkészül Gyöngyösi Mihályt, tanítóul Nagy Jánost hívták meg. A jelenlegi református templom alapjait 1783. június 6-án rakták le, melynek munkálatai 1785-ben fejeződtek be. Az 1808-ban felépített templomtorony 1812-ben villámcsapás következtében leégett, de rövidesen újjáépítették. Tornyát 1855-ben és 1888-ban magasították, ekkor emelték a jelenlegi 32 méteres magasságra. A két tanerős református iskola 1877-ben három tanerősre bővült, majd ezt követően 1878-tól négytanerős, 1894-től öttanerős, 1901-től hattanerős, 1931-től nyolctanerős lett. Az állami tanfelügyelőség 1930-ban felhívta az egyházközség vezetőségének figyelmét további tantermek szükségességére, melynek hatására az egyházközség elhatározta az akkori iskola bővítését és egy új hattantermes, emeletes, modern iskola felépítését. A községtől megvásárolt főtér menti tó feltöltésével azt építkezési telekké alkalmassá tették. Az iskola felépítésére kiírt versenytárgyalási pályázaton Klug Lajos komáromi építész terveit fogadták el. Az épület alapjait 1932. szeptember 28-án kezdték ásni, s a még ugyanazon év december 12-én tető alá került iskola ünnepélyes felavatása 1932. szeptember 11-én történt. 1947 januárjában a Beneš dekrétumok következtében a vágfarkasdi református egyházközségből 54 családot azaz 169 személyt deportáltak Csehországba, illetve az ezt követő időszakban 290 családot, azaz 782 személyt – a gyülekezet több mint egyharmadát – erőszakkal Magyarországra telepítették.

 
A vágfarkasdi katolikus egyház története
     A falu első katolikus templomáról nincsenek pontos adataink. A 19. századi oklevelek alapján, melyek „ősrégiként“ jellemzik, történészek arra a következtetésre jutottak, hogy temploma valószínűleg már a 14. században létezett. Mivel a reformáció idején a lakosság nagy része áttért a református hitre, ennek következtében az önálló katolikus hitközség is megszűnt, s ezt követően a szímői hitközséghez tartozott, illetve a 18. század második felében a negyedi katolikus anyaegyház részét képezte. Ezen állapot 1808-ban a Farkasd főterén, az egykori Templomtéren emelt templom felépítésével váltózott meg, melynek első plébánosa Sallay Pál lett. E tisztség betöltésében őt 1835-től Burg József, 1844-től Brunner János, 1853-tól Késmárky Kálmán, 1878-tól Köves Kálmán követte, kinek idejében épült fel az új katolikus iskola és óvoda. Az 1802-ből származó egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint abban az évben a katolikus hívők száma 988 volt, s ez a szám a 19. század végén 1720-ra, 1939-ben 2001-re emelkedett.
 
 
   Copyright © 2009 Vágfarkasd