Üdvözöljük Vágfarkasd honlapján!
 
 

I. világháborús emlékmű
 I. világháborús emlékmű 


 
SMS Info
Adja meg a telefonszámát
Küldés Mégsem
Az Ön telefonszámát regisztráltuk. Az SMS infot a 0918 485 778 számról fogja kapni.

 
Önkéntes tűzoltószervezet
 
Történelmünk   Tagjaink névsora     Dokumentumok    
 
Történelmünk
Hosszú idő telt el addig, amikor is az emberiség rájött, hogy a tűzzel csak összefogással lehet sikeresen felvenni a küzdelmet. Létre kell hozni és célszerűen fel kell szerelni a tűzvédelemre szakosodó egységeket, és persze megfelelő előírásokat kell alkotni a tűz pusztításának megakadályozására.
A történelmi Magyarországon, melynek része volt a mai Szlovákia területe is, II. József császár 1788-ban adta ki az első tűzrendészeti előírásokat, amelyeket idővel újabbak követtek.
 1888-ban jelent meg az a rendelet, mely szerint minden olyan településen, ahol 50-nél több ház állt, tűzoltóságot kell létrehozni. De voltak olyan városok, falvak is, ahol már jóval korábban megjelentek az első tűzoltószervezetek és –egyesületek. Ezek közé tartozott Pozsony (Pressburg, Bratislava), ahol 1867-ben alakult meg az önkéntes tűzoltószervezet, s amely rövid időn belül a legjobban irányított és felszerelt tűzoltósággá vált. Megemlíthetjük, hogy a város vezetése már 1400-ban kiadott egy szabályzatot, amely 1769-ig volt érvényben, s amely részletesen leírta a tűzoltásban elvégzendő feladatokat. Nem mellékesesn 25 paragrafusban sorolta fel a lakástulajdonosok, kéményseprők, kőművesmesterek és már szakemberek tűzvédelemmel kapcsolatos kötelességeit.
A 13. és a 14. században a pozsonyi krónikások több hatalmas tűzvészt jegyeztek fel, de a várost a későbbi századokban sem kerülték el a katasztrófák. Pl. 1647-ben IV. Ferdinánd koronázási ünnepsége előtt a városban nagy tűz keletkezett, amelynek következtében 150 ház pusztult el. A legnagyobb tűzvészek közé tartozik a pozsonyi várban 1811. május 28-án keletkezett tűz, melynek során kilencen veszítették el életüket, és 77 ház vált a tűz martalékává.
A Csehszlovák Köztársaság létrejötte után 1919-ben alapították meg a Csehszlovák Önkéntes Tűzoltóságot. 1922-ben Trencsénben jött létre a Szlovák Területi Tűzoltó Egyesület, amely 1939-ben már 79 járási egyesülettel, 3221 önkéntes csapattal és 65 471 tűzoltóval rendelkezett.
Hivatásos tűzoltóegységek 1918 után csak néhány nagyvárosban léteztek, a többi városban és faluban a települések vezetői az Osztrák—Magyar Monarchiában érvényes előírások alapján irányították a tűzvédelmet. Ez azzal járt, hogy a tűzoltás felelősségét átháríthatták az önkéntes tűzoltócsapatokra, ám azok anyagi szükségleteit csak részben elégítették ki. Némely városban az önkéntes csapatokat városi alkalmazottakkal egészítették ki, akik főleg gépészekként, esetleg parancsnokokként dolgoztak.
Csehszlovákiában a 2. világháború után alkották meg az ezzel a témával foglalkozó első törvényt, a 62/1950-es számút. A törvény meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket tűzvészek és más természeti csapások alkalmával kell végrehajtani. A  tűzrendészet a belügyminisztérium hatáskörébe, a kerületekben és a járásokban pedig a nemzeti bizottságok irányítása alá került. Végrehajtó szervként az önkéntes és hivatásos tűzoltók valamint az üzemi tűzoltóság szerepeltek. 50 000-en fölüli lélekszám esetén a települések kötelesek voltak hivatásos tűzoltóságot létrehozni, a kerületi nemzeti bizottság döntése alapján a kisebb lélekszámú városok is hasonló feladatot kaptak.
A tűzvédelemről szóló 35/1953-as sz. törvény alapjaiban reformálta meg a tűzrendészetet. A tűzvédelem felelős irányítói a nemzeti bizottságok, továbbá a tűzrendészet állami felügyeleti szerve és a belügyminiszter lettek. Ebből a célból a belügyminisztérium keretében létrehozták a tűzvédelem központi állami hivatalát (illetve Szlovákiában a Megbízotti Hivatalban a tűzvédelem területi állami hivatalát).
A tűzoltóság végrehajtó szervei a helyi és az üzemi tűzoltó alakulatok lettek. Irányításukat és tevékenységüket a katonai alakulatok mintájára szervezték meg. Az állami tűzvédelmi ellenőrző hivatal és a tűzoltócsapatok tagjai számára egyenruha viselését írták elő, bevezették a katonasághoz hasonló rendfokozati rendszert. 1958-ban a 18/1958-as sz. törvény ismét változásokat hozott. A tűzvédelem területén dolgozó állami szerveket a nemzeti bizottságok irányítása alá rendelték, egyes hatásköröket a Csehszlovák Tűzoltó Szövetség hatáskörébe utaltak.
Az 1960-as területi átszervezés következtében Szlovákiában megszűnt vagy szűkült néhány hatáskör: megszűntek a megbízotti hivatalok s velük együtt az általuk irányított államirányítási és gazdasági szakterületek is. A társadalmi reformmozgalomnak köszönhetően 1968-ban elfogadásra került a Csehszlovák Föderációról szóló alkotmánytörvény. Ennek alapján a tűzvédelem irányítása Szlovákia területén kizárólagosan a szlovák kormány és a belügyminisztérium hatáskörébe került. A belügyminisztériumban megalakították a Központi Tűzrendészeti Hivatalt, amelynek munkakörébe tartozott az irányítás, a koordináció, a pénzügyi-gazdasági tevékenység, a személyi és törvényalkotási kompetenciák.
1985 decemberében a Szlovák Nemzeti Tanács új törvényt fogadott el, amelynek alapján létrejött az egységesen szervezett és irányított Tűzoltóság. A 2001 júliusában megalkotott törvény a tűzvédelem területén újabb alapvető és mélyreható változásokra adott lehetőséget.
Az önkéntes tűzoltóság Farkasdon 1890-ben jött létre. Megalapítója Köves Kálmán, katolikus pap volt, aki a szervezet elnöke lett, továbbá Veczko Béla, aki alelnökként végezte a munkáját. Az alapítótagok száma 46 volt. A tűzoltószertár eredetileg fából épült a mai szertár helyén. 
Napjaink szertára 1937-ben épült Feketeházy János, ismert építőmérnk tervei alapján. A szertár a kezdetekben minden igényt kielégített, és hosszú évtizedekig szolgálta Farkasd és Negyed községet (ez utóbbi nem rendelkezett saját tűzoltószertárral).
A Farkasdi Önkéntes Tűzoltószervezet gazdag hagyományokkal dicsekedhet, és napjainkban is aktívan bekapcsolódik a község társadalmi életébe. Az önkéntes tűzoltóság farkasdi alapszervezete bejegyzett önkéntes polgári egyesületként működik, és teljesíti a Szlovák Köztársaság Önkéntes Tűzoltósága alapokmányában leírt feladatokat. A testületnek pillanatnyilag 46 aktív tagja van, akik minden tűzeset alkalmával részt vesznek az oltásban és annak műszaki bebiztosításában. Fontosnak tartják a tűzmegelőzési tevékenységüket is, s ezt helyezik előtérbe a tűzvédelmi nevelésben.
 
.
 
 
Szerző: Ing. Szabó Norbert – a Farkasdi Önkéntes Tűzoltószervezet alelnöke és parancsnoka
 
 
   Copyright © 2009 Vágfarkasd